HTML

Történelem segédanyagok

Segédanyagok történelemből.

Címkék

Friss topikok

Az ókori egyiptomi istenségek listája

2010.11.14. 02:41 DeanCopperfield

Aken – az alvilág révésze
Amon – a rejtett, egy helyi teremtő istenség, ami később Mutot vette feleségül, miután fontosabb lett,
Amunet – a levegő eredeti istensége, kobraként vagy kígyófejű nőként ábrázolták
Anubisz – kutya vagy sakálisten, a balzsamozás, és sírgondozás istene, aki vigyáz a holtakra
Anuket – a Nílus folyó istennője, Szatisz gyermeke, az élet és a termékenység adományozója, gazellafeje van
Apep (Apofisz) – az alvilág gonosz kígyója, Rá ellensége
Ápisz – talán az Ápisz bika volt a legelső termékenységi alak, akit később Ptah-hal azonosítottak, és később Ozirisszel, é Szokarisszal, a halál és az alvilág későbbi isteneivel. Mint Ápisz-Atum, a napkultuszban is jelentős szerepe volt, és napkoronggal jelölték a bikaszarvai között. Az Ápisz bika gyakran egy olyan királyként van ábrázolva, aki a halála után vált istenséggé, utalva egy korábbi szokásra, amelyben a királyt feláldozták
Aton – A napkorong vagy gömb, amit IV. Amenhotep (Ehnaton) korában egyetlen istenként imádtak
Atum – egy teremtő istenség, és a lenyugvó nap istene
Básztet – istennő, a fáraó védelmezője és napistennő, és éjjelente a nap ragyog a szemeiben, oroszlánként és macskaként egyaránt imádták, macskatestű, vagy macskafejű nőként imádták
Bát – a kozmoszt jelentette és a lélek lényegét (Ba) – tehénistennő, aki jogokat ad a királynak, később a szisztrum nevű hangszerrel azonosították és az ankh jelével jelölték
Bes – törpe félisten – a háztartás, a gyermekszületés és a szórakozás védelmezője
Geb – A Föld istene, Egyiptom első ura, Nut férje
Hápi – az istenség, ami a Nílust személyesítette meg, az élet és a termékenység istene
Hathor – az egyik legidősebb istensége, gyakran tehénként jelölték, mint tehénistennő, égistennő, faistennő, aki a fáraó anyja volt, és az univerzumnál öregebb, a biblia aranyborjúja, később a szerelem és a zene istennője
Heget – a gyermekáldás és a termékenység istennője, aki a születéskor életet lehel az emberbe, békaként vagy békafejű nőként ábrázolták
Hórusz (Héru) – sólyomfejű istenség, az ég istene, a háború istene, és a védelmezés istene, többféle formája ismeretes, például Héru, Ízisz gyermeke, Felső Egyiptom fáraóinak istene és Héru, az öreg.
Ízisz (Ászet) – a mágikus erő és a gyógyulás istennője, maga a trón, később Ozirisz felesége és a holtak védelmezője
Juszaaszet – minden istenség anyja és nagyanyja, később Atum vagy Atum-Rá „árnyéka”
Kefri (Kefra) – a szkarabeusz (galacsinhajtó) bogár, a hajnal megtestesítője
Knum – teremtő istenség, az áradás istene
Konsu – Amon és Mut fia, akinek a neve vándort jelent, ami valószínűleg a hold útjára utal az égen, mert holdistenség volt. Később a gyógyítás istene.
Kuk – a sötétség megszemélyesítése, gyakran békafejű istenség, akinek a női formája a kígyófejű Kauket volt
Ma’at – egy istennő, aki az igazság, az egyensúly, és a rend megszemélyesítése, nőként ábrázolták, aki ült vagy állt, és jogart tartott az egyik kezében, és egy ankh-ot a másikban – ő tett rendet az eredendő káoszban, és az univerzum rendjének megtartásáért felelős minden lakójával együtt, megóvja őket attól, hogy visszatérjenek a káoszba
Mafdet – aki gyorsan szalad, a jogi igazság (végrehajtás) istennője, általában gepárd alakban imádták, de néha macska, mongúz vagy leopárd alakjában is, védelmezett a férgektől, a kígyóktól és a skorpióktól; így a királyi múmiák ágya fölé helyezték
Menhit – a háború istennője – oroszlán-istennő, később Szekmettel azonosították
Meretszéger – a királyok völgyének kobra-istennője, néha háromfejű, a piramis alakú hegy megszemélyesítése, ami a fáraók sírjára vigyáz a Királyok Völgyében
Meszkhenet – a gyermekáldás istennője, és minden ember Kájáért felelős, a lelkének egy darabjáért, és a sorssal azonosították
Mentu (Montu) – a háború legrégibb istene – nomád istenség
Min – több különböző formában imádták, de főleg egy férfi emberi alakban, és merev pénisszel ábrázolták, amit a bal kezében tart, és a jobb kezében pedig egy cséphadaró van; az Új Királyságban összeolvadt az alakja Amonnal, Min-Amon-kamutef alakjában, és az oltárát egy pár marhaszarvval koronázták meg
Mnevisz – Héliopolisz szent bikája, később Rával azonosították, mint a nap-marha istenség sarja, és Minnel is; amikot Ehnaton megtagadta Amont Aton javára, kijelentette, hogy megtartja a Mnevisz imádatot, ami a nappal való megfeleltetéseinek köszönhető
Mut – anya, és eredetileg a kozmosz ősi tengerének címe volt, a kozmosz anyaképe
Naunet  - az ősi víz istennője, azonos Muttal, és később Nu-val volt szoros kapcsolatban
Neit – A háború istennője, később nagy anyaistennő – az ősi vizek neve, a teremtés és a szövés istensége, azt mondták a világmindenséget a szövőszékén szőtte
Nekbet – az egyiptomi keselyű istensége, szárnyaival Egyiptom, a nemesség és a fáraó védelmezője – az anyák anyjaként utalnak rá, aki a kezdetektől létezett, és a világ megteremtője volt, mindig látható volt a fáraó kettős koronájának elején, Wádjettel együtt
Neftisz – a halál istennője a csörgő (szisztrum) tartója, Ízisz testvére, és Hórusz nevelőanyja, sólyomszárnyakkal bíró nőként ábrázolták, általában a védelmezés egyik erős szimbóluma volt
Nut – a mennyek és az ég istennője – több istenség anyja, a napé, a holdé és a csillagoké
Ozirisz (Wezir) – az alvilág istene Hathor és Anubisz után, a termékenység és a mezőgazdaság istene Nut, az égistennő és Geb a földisten legidősebb fia, Ízisz testvére, később férje – Felső Egyiptom korai istene, akinek kultusza az i.e. hatodik századig fent maradt
Pakhet – aki könnyezik, Szekmet és Básztet összeolvadt megfelelője, oroszlánvédelmező
Ptah – teremtőisten, az ipar istene is
– a Nap, teremtő isten – Héliopoliszban (Napváros) dívott a kultusza
Szatisz – egy istennő, aki eredetileg a Nílus folyó áradását jelképezte, ősi háború, vadászat, és termékenységistennő, a Nílus (Anuket) anyja, íjjal és nyilakkal ábrázolták és gazella-, vagy antilopszarvval, néha tollas koronával
Szekmet – a rombolás és a háború istennője, az oroszlán, Rá megszemélyesített arca, a fáraó védelmezője, napistenség később Harhor egyik arca
Szeker – a halál istene
Szelket - skorpióistennő, a mágia istennője
Szobek – a Nílus krokodilistensége
Szet – a vihar istene, később a gonoszság és a sivatag istene, Felső Egyiptom védelmezője, káoszisten – nincs egy különálló állat, ami megszemélyesítené őt, de több állat jellemzőiből álló istenként ábrázolták
Szesat – az írás, a csillagászat, az asztrológia, az építészet és a matematika istene, írnokként ábrázolták
Su – a szél vagy a levegő megszemélyesített alakja
Taweret – a terhes nők istennője, a gyermekáldás védelmezője
Tefnut – istennő, az eső, a felhők, a nedves időjárás istennője, macskaként, néha oroszlánként ábrázolták
Thot – a Hold, a rajzolás, az írás, geometria, bölcsesség, gyógyászat, zene, csillagászat, mágia istene; gyakran íbiszfejjel, vagy lúdfejjel ábrázolták
Wádjet – istennő, alsó Egyiptom kígyóistennője, kobraként ábrázolták, Egyiptom és a fáraó védelmezője volt, a fáraó koronáján mindig ábrázolták; később Nekbet képével egyesült, miután észak és dél egyesült; más szimbólumai: szem, kígyó egy boton
Wepwapwet – felső Egyiptom sakálistene

Számos Istenséget állat képében is imádtak:

Ptah – bika,
Básztet – macska,
Thot – íbisz,
Amon – kos,
Hórusz/ – sólyom
Anubisz – sakál,
Szobek – krokodil,
Hathor – szarvasmarha,
Szekmet – oroszlán,
Nekbet – keselyű,
Ejo vagy Wádjet – egyiptomi kobra,
Khepri – szkarabeusz (galacsinhajtó) bogár,
Geb – egyiptomi liba

1 komment

Címkék: ókor ókori egyiptom

A bejegyzés trackback címe:

https://otosomlesztoribol.blog.hu/api/trackback/id/tr922447369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bagoly14 2012.11.15. 18:03:31

Nagyon jó hogy így fel van sorolva!
süti beállítások módosítása