A kedvező földrajzi tényezők hozzájárultak az ókori egyiptomi kultúra sikeréhez, ami legfőképpen termékeny földben volt gazdag, amit a Nílus folyó évenkénti áradása okozott. Az ókori Egyiptomiak így képesek voltak rengeteg élelmet termelni, és ez lehetővé tette, hogy a népesség több időt és erőforrást fordítson a kulturális, technológiai, és művészeti vívmányokra. A föld központi szerepet töltött be az ókori Egyiptomban, mert az adókat az alapján vetették ki, hogy mennyi földet bitrokolt egy-egy személy.
A föld megművelése Egyiptomban a Nílus folyó ciklusain alapult. Három évszak volt ennek alapján: Akhet (áradás), Peret (ültetés), és Shemu(aratás). Az áradás évszaka júniustól szeptemberig tartott, és a folyó partjain egy ásványi anyagban gazdag réteget hagyott maga után, ami a gabonák termesztésére ideális volt. Az áradások után a növekedési évszak októbertől februárig tartott. A gazdák elültették a magokat a mezőkön, amiket csatornákkal és árkokkal öntöztek. Egyiptomban rendkívül kevés eső esett, ezért a gazdák a Nílustól függtek, hogy az öntözze a gabonáikat. Márciustól májusig a gazdák sarlókat használtak, hogy learassák a terményeiket, amiket ezután cséphadaróval csépeltek, hogy elválasszák a szalmát a gabonaszemektől. A rostálás leválasztotta a pelyvát a gabonáról, és a gabonát ezután arra használták, hogy lisztet őröljenek, sört főzzenek belőle, vagy raktározzák későbbi használatra.
Az ókori egyiptomiak tönkét és árpát termesztettek, és számos más gabonát, ami arra szolgált, hogy a két fő élelmiszerforrást, a kenyeret és a sört előállítsák belőle. A lent gyökerestől kitépték, mielőtt még virágozni kezdett volna, ezt a száruk rostjaiért termesztették. Ezeket a rostokat szétválasztották és fonalat fontak belőle, amiből később vásznat szőttek és ruhák gyártására használták fel. A papirusztermesztés a Nílus folyón a papír előállítása miatt volt fontos. Zöldségeket és gyümölcsöket kerthelyiségekben termesztettek, a lakóterületekhez közelebb, magasabb talajon, ezeket kézzel locsolták. A zöldségek közé póréhagyma, fokhagyma, dinnyék, tök, hüvelyesek, saláta és egyéb gabonák tartoztak, a szőlővel együtt, amiből bor készült.